Brenno Marques Lucas & Eva Icikson

20140506_171Néhány napra Budapesten járt egy fiatal, lendületes brazil-argentin tanárpáros Brenno és Eva. A srác már tizennyolc évesen (és az utána következő években is) a Mundial tango de salón döntőjében táncolt. A Mario Morales stúdió tanítványaiként a legjobbaktól tanulnak, mindemellett nagyon tehetségesek és ami a legfontosabb, megvan bennük a tangó iránti alázat. Volt szerencsém részt venni az óráikon, gyönyörködni a fellépésükben és a milongán Brennoval táncolni az utolsó tandát, ami visszarepített Buenos Airesbe.

Tanárként rendkívül alaposak, lelkiismeretesek, segítőkészek. Egyszerűen, tisztán magyaráznak, miközben észrevétlenül elejtenek néhány igazán mesteri technikát. Brenno sokat énekel az órákon mély zengő hangján. A zeneiség bemutató órán pillanatok alatt belemerültünk a zenei frázisokba, nyolcasokba, sétáltunk tangóra és milongára. A női technikán Evával a lábfejtől a köldökön át a karokig megnéztük a helyes testtartást és sétalépést párokban és egyedül, tűsarokban és mezítláb. Komoly technikai alapozást kaptunk letisztult formában. Brenno a fiúkkal gyakoroltatta a sétát, díszítéseket és izolációt. Teljes lazasággal mutatott be egy balettforgást, na ez a technika kell a girohoz. Majd partvisnyéllel is szemléltette a disszociációt. A közeltartás órán a kapcsolódást segítették papírlappal, utánkövetés technikával, ölelésben sétával. A péntek esti TGIF milongára három számmal készültek, tangó, milonga és vals. Táncukra a finomság, puha lépések, elegancia, zenei pontosság jellemző. A milongatáncukban ott a játékosság, ritmusosság. Visszatapsoltuk és a ráadásszámot mi választhattuk. Világszínvonalú táncosok.

Utolsó este arról beszélgettem velük, hogyan jutottak el erre a professzionális szintre.

J: Brenno mikor költöztél Brazíliából Argentínába?

B: Három évvel ezelőtt, tizennyolc évesen költöztem Argentínába. Úgy éreztem, több tangóra van szükségem az életemben.

J: Hogyan találkoztál először a tangóval? Családi vonalról jön?

B: Először a nagymamám házában hallottam tangózenét. Ő uruguayi és gyakran hallgatta, így ez családból jön. Brazíliában először brazil társastáncot kezdtem el tanulni. A tánciskolában ösztöndíjjal lehetőségem volt megismerni a tangót. Az emberek azt mondták, nagyon bonyolult, mire én azt mondtam, akkor kipróbálom, nem lehet annyira nehéz! Elkezdtem tangózni, fél évvel később szerelembe estem vele és abbahagytam a többi táncot, hogy csak tangót tanulhassak. Az utolsó évben már tanítottam. Még több tudásra volt szükségem, ezért miután betöltöttem a tizennyolcadik életévem mondtam anyámnak, hogy Buenos Airesbe költözöm.

 

J: Eva neked is voltak más táncos alapjaid?

E: Igen, a tangó előtt balettot és kortárs táncot tanultam egy táncakadémián. Amikor elkezdtem tangózni én is abbahagytam a többi táncot, mert nehéz volt összeegyeztetni a milongákat a reggeli balett órákkal. Nem lehetett mindent egy időben. Talán majd egyszer, mert nagyon szeretem, de ugyanúgy, mint a tangót ezeket is mindennap gyakorolnod kell. És most mindennap tangózom.

J: Mikor döntötted el, hogy professzionális tangótáncos leszel?

E: Amikor Brennoval elkezdtem táncolni. Már előtte is gondoltam erre, egy évvel korábban elkezdtem több energiát belefektetni a tangóba. Aztán ez az ötlet kezdett megvalósulni.

J: Hogyan találkoztatok?

E: A La Viruta milongán. Van egy közös barátunk, aki bemutatott egymásnak. Előtte nem ismertem, a baráti körünk is különböző. Ő akkor már majdnem egy éve táncolt, de ez volt az első alkalom, hogy láttam. Ezután többször találkoztunk a milongán, táncoltunk, majd Brenno megkért, hogy gyakoroljunk, elköteleződés nélkül. Egy hónap múlva mondta, hogy szeretne táncpartnert, én meg azt feleltem, rendben, meggondolom. (Nevet.) Nem voltam biztos benne, mert nem ismertem. Megkérdeztem a közeli barátaimat, mit gondolnak Brennoról, de senki sem ismerte, nem mondta, hogy igen ő egy jó srác. De aztán látták táncolni és el tudták mondani a véleményüket. Brennoval nagyon jó táncpartnerek és barátok is vagyunk, ami megkönnyíti a dolgokat.

J: Mikor kerültetek a Morales stúdióba?

B: Amikor Buenos Airesbe érkeztem elkezdtem Marioval (Mario Morales) dolgozni. Az első hónapban a feleségével, Noellel (María Noel Sciuto) táncoltam. Ő 2012-ben megnyerte a világbajnokságot (Festival y Mundial de Tango, Buenos Aires) escenario (színpadi tangó) kategóriában Cristhian Sosával. Itt dolgoztam és tanultam, de egy ideig a stúdión kívül is készültem és órákat vettem, hogy más ötleteket is lássak. Mikor két évvel ezelőtt Evával táncpartnerek lettünk, a stúdióban kezdtünk el közösen dolgozni, felkészülni. Mario felkért minket, hogy tartsunk milonga órát, így most szerdánként tanítunk.

J: Más tanáraitok is vannak?

B: Sok van. Különböző tanárok, akik hatással vannak a táncomra: Sebastian Jimenez, Mario Morales, Graciela Gonzalez, aki nagyon sokat változtatott a táncomon és Horacio Godoy „El Pebete”. Ők azok, akik megváltoztatták a táncról alkotott nézetemet.

J: Mi a célotok a tangóban?

E: Különbözőek a céljaink. Én inkább élvezni szeretném, amit csinálok és fejlődni, jobb lenni. Nehéz elégedettnek lenni magunkkal, mert mindig látom a hibáimat, de szeretnék sokkal jobb lenni.

J: Miben szeretnétek fejlődni, technikában, zeneiségben…? Magas szinten vagytok, döntősök voltatok.

E: Mindenben. Igen, de más, amit a versenyen belül és amit azon kívül csinálsz. A versenyen jól kell táncolnod, de máshogy „táncolsz jól”, mint egy milongán vagy előadáson, fellépésen. És szerencse is kell. Hogyan érzed magad aznap, milyen hangulatban vagy, hogy vannak a többiek ezeken a napokon. Az, hogy jobban táncolsz másoknál nem jelenti azt, hogy tényleg jobb vagy. Néha ez inkább szerencse.
B: Amikor Buenos Airesbe költöztem két álmom volt. Az egyik, hogy megnyerjem a világbajnokságot, a másik, hogy tangótanítással körbeutazzam a világot. Az utóbbit elkezdtem most megvalósítani, az elsőre meg még van időm. (Nevet.) Sosem tudhatod, mikor érkezik el… Ezért folyamatosan dolgozunk, de nem csak a bajnokság miatt. Magam és kettőnk miatt, hogy egyre jobb táncosok és tanárok legyünk.

J: Ezért döntöttél ez európai turnéról?

B: Igen, bár nem terveztük, de jó lehetőség volt, hogy elkezdjük a munkát a tengerentúlon.

J: Nehéz argentinként Európába kerülni?

B: Nem olyan nehéz. Természetesen kell hozzá pénz vagy egy állás. De folyamatosan azon dolgozni, hogy megteremtsd a saját tered és az emberek megszeressék a munkád – az nehéz. Mit akarsz a táncoddal, a művészeteddel, mit kell megtenned az emberekért? Ez nem csak rólad szól, hogy te mit akarsz és mit tartasz jónak. Saját magadért tenni nagyon egyszerű. Másoknak segíteni és elérni, hogy jól érezzék magukat és tetsszen nekik, amit csinálsz, számomra ez a művészet.

J: Az emberek nyitottak voltak felétek?

E: Igen, igazán jó élményeink voltak mindenhol. Barátságosak voltak velünk és általában jó visszajelzéseket kaptunk, nagyon jól éreztük magunkat. Talán nem volt mindig minden egyensúlyban, de nagyon büszke vagyok magunkra. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az emberekkel, élveztük a tanítást, a milongákat. Nagyon boldog vagyok, mert sikerült átadni mindazt a tangót, amit hoztunk. Ez a legjobb része, amit most leginkább magammal viszek Buenos Airesbe.

J: Várjátok már a hazatérést?

E: Én igen. Brenno szerintem boldogan itt maradna még egy pár hónapig. Talán amikor megérkezünk, akkor fogjuk tisztán érezni, hogy hiányzott-e vagy sem.
B: Igen és nem. Imádok utazni és imádok az emberekkel kapcsolatba kerülni, megosztani pillanatokat különböző emberekkel, kultúrákkal. Ez boldoggá tesz. De őszintén szólva igen, hiányzik az otthonom, az edzőm, a barátaim, a pihenés.

J: Otthon mivel töltitek a szabadidőtöket? Szeretitek a focit?

B: Én szeretem a futballt. Inkább játszani, mint nézni. De a hobbim és egyben a másik szenvedélyem a gitárom.
E: Én mindig szeretek valami mást csinálni. Jógázni vagy balettozni, nyújtani. Imádok kézzel készíteni dolgokat. Fiatalabb koromban festettem vagy más művészi dolgokat alkottam. Amikor tavaly összeköltöztünk a barátommal és új bútorokra volt szükségünk, elkezdtem székeket felújítani. Elmentem egy tanfolyamra, ahol megtanultam hogyan kell. Nagyon szeretem, ha hazamegyek szeretném folytatni. Mindig szükségem van valamire, ami különbözik a tangótól. Mert különben mindig csak tangó van.

J: És abba bele lehet őrülni.

B: De az jó. (Nevet.)

J: Jövőre folytatjátok a turnét?

B: Még ebben az évben tervezzük a következő turnét októberben és novemberben Európában. Már van néhány lefoglalt időpontunk. Meglátjuk, hogy alakul.

Interjút készítette: Ungvári Judit

2015.05.23.